Betegségek

Majdnem minden betegség veszélyes, ha nem ismerjük fel időbe, és nem kezeljük. Bármilyen állat tartásánál – legyen az, hobby vagy termelői munka – szükséges egy állatorvos kiválasztása, aki ismeri az állományt, és rendszeres felügyelet alatt tartja állatainkat. Legtöbbször a baj megelőzhető. Ha az alábbiakban leírt betegségek tüneteit felismerjük, haladéktalanul forduljunk állatorvoshoz.

Yoda beteg
Nyuszinkat óhatatlanul is érheti baleset, ilyenkor azonnal állatorvoshoz kell fordulni

Vissza az oldal tetejére

Vírusos betegségek

Myxomatozis

A házinyulaknak egészen 1984-ig a myxomatozis volt az egyetlen, komoly veszteséget okozó vírusos betegsége. Ausztráliában dedomesztikálódott állományt is ezzel a vírussal sikerült tömegesen csökkenteni.

Myxomatózis

Ezt a betegséget először 1896-ban észlelték Dél-Amerikában a gyapotfarkú nyulakon. Innen terjedt át Európára. A betegséget a Lepoipox vírus idézi elő. Nálunk csak a házinyúl és az üregi nyúl fogékony a vírusra. A vírus terjesztését a különböző vérszívók végzik (szúnyog, bolha, atka, kullancs). A myxomatozisban megbetegedett állat véréből, vagy egyéb szövetnedvéből felvett vírus hónapokig életben marad a vérszívó rovarokban, és minden korosztályt fertőz a nyulak között.

Tünetek: Először a fülben futó erek átjárhatósága miatt a fülkagylón vérzés észlelhető, majd ez a fejre, orra is kiterjed. Lappangási ideje 7-10 nap. Ha lefolyása rövid, szintén 7-10 napig tart, ha hosszú, akár két hétig is elhúzódhat. A betegség az állat elhullásával végződik.

Kezelés: A myxomatózisos csomók megjelenésekor a nyúl már nem gyógyítható. Egyetlen mód a megelőzés.

Megelőzés: Az istálló tisztántartása, vérszívók távoltartása az egyik lényeges szempont. Ez szúnyoghálóval és Atoparazia-ellenes készítménnyel megoldható, de nem ad 100 %-os biztonságot. A másik fontos szempont a vakcinázás. Myxovac vakcinával az állatok 3 hetes kortól olthatók. A fióka anyjától származó védettsége 2 hét után megszűnik. A megelőzés rendkívül fontos, mert a myxomatózis következménye a közel 100 %-os pusztulás lehet.

Fibromatózis

A házinyúl bőr alatti kötőszövetében kialakuló vírus okozta daganatos betegség. A kórokozó a Leporipox nemzetségbe tartozik. Terjedése hasonló a myxomatóziséhoz, a vírus vérszívó rovarok, szúnyogok, és ízeltlábúak közvetítésével kerül a nyúl szervezetébe.

Fibromatózis

Tünetek: A daganatok száma egy, vagy néhány. Folyamatosan nőnek, és elérhetik a 2 cm-es nagyságot is.

Kezelés: A daganatok rendszerint 2-3 hónap múlva maguktól visszafejlődnek.

Megelőzés: Mivel a fibromatózis terjedése hasonló a myxomatoziséhoz, ezért megelőzése is megegyezik vele.

Vérzéses betegség

Vírus okozta betegség, melyet először 1984-ben, Kínában ismertek fel. Ekkor ez a betegség járványszerűen söpört végig Kína területén több százezer angóranyúl pusztulását okozva. Magának a betegségnek többféle elnevezése is létezik: nyulak vírus okozta vérfertőzése, elhalásos májgyulladás, nyúlpestis, vérömléses tüdőgyulladás.

Vérzéses betegség

Kórokozója egy kalicivírus, melyre csak a házi- illetve őse, az üregi nyúl fogékony. Lappangási ideje, mint a tüneteinek jelentkezése után lefolyása is, csak néhány nap. Rendkívül járványos jellegű, és magas mortalitással (elhullással) járó betegség. Egyes leírások szerint a felnőtt állományokban okoz nagyobb pusztítást. Elhullási aránya 70 és 100 % közé tehető.

Tünetek: Kezdetben néhány órás étvágytalanság. Egyes esetekben a beteg állat orrjáratából véres váladék szivárog. Az elhullást megelőzően idegrendszeri tünetek lépnek fel. Az esetlegesen megmaradt egyedek, a fertőzés után még legalább egy hónapig ürítik a vírust bélsárral. Ezeket az egyedeket különítsük el.

Megelőzés: A betegséget megelőzni általános járványvédelmi módszerekkel, speciális védekezési eljárással és vakcinázással lehet. A Leporiphyl vakcina alkalmas 4-6 hetesnél idősebb nyulak hatékony immunizálására.

Vissza az oldal tetejére

Bakteriális betegségek

Talpfekély

Sztafilokokkózis: A betegséget a Staphylococcus aureus baktérium idézi elő. Házinyulak környezetében bárhol előfordul. Ha rendszeresen takarítunk és fertőtlenítünk, számuk csökkenthető. Azonban a bőr sérülésein át az állat szövetébe kerülve különféle kórosformát hozhat létre.

Talpfekély

A talpfekély a lábközép „talppárna” kisebesedésével, kifekélyesedésével jár. Teli padlón tartott állománynál, a mélyalmos tartás következtében alakul ki. A vizelet és bélsár nem tud elfolyni, pang a ketrec aljában. Az állat nem tudván máshova menni – bele kényszerül az alomba. Ez a felület felpuhítja a talppárna bőrét, s ezzel szabad utat nyit a baktériumok számára. Szintén bemeneti kaput jelent az éles ketrecen tartott nyúl, ha a padozatból éles tárgyak, szögek emelkednek ki, ezek felsértik az állat lábát.

Tünetek: Általában először a hátsó lábon, lencsényi területen, időnként vérző pörkös sebek jönnek létre. Ezek gyógyulásra nem hajlamosak. A sebek később fekéllyé alakulnak át. Az állat levert, keveset mozog, – a fájdalom miatt – kisebb a takarmányfogyasztás is.

Kezelés: Csak friss esetekben érdemes. A kezdődő talpfekélyt helyileg fertőtlenítő hatású készítménnyel kezeljük.

Megelőzés: A jól megválasztott padozat a legfontosabb. Minél simább legyen a padozat, s legyen réspadozat, melyeknek az állat talpával érintkező felülete szélesebb.

Tejmirigygyulladás

Szintén a Staphylococcus aureus baktérium okozza. A csecsbimbók nyílásán át jut a tejmirigybe.

Tejmirigy gyulladás

Tünetek: Először a hátsó lábaknál levő tejmirigyet támadja meg. A tejmirigy fájdalmas, duzzadt, a szopós nyulak fejlődése visszamarad. Az egész állomány pusztulásához vezethet.

Kezelés: Antibiotikumokkal történik.

Megelőzés: Megfelelő higiéniai körülmények létrehozása, s padozat helyes kialakítása.

Vissza az oldal tetejére

Élősködők

Rühösség

A házinyúl rühösségének két formája ismert. A ritkább fejrühösség és a gyakoribb fülrühösség. Itt csak az utóbbiról lesz szó.

Rüh

A fülrühösséget a Psoroptes cuniculi nevű atka okozza. A rühösség rendszerint a belső hallójárat mélyén kezdődik (itt a legkedvezőbb viszony az atkák szaporodására). Lappangása néhány nap és több hét között mozoghat. Elsősorban élő állattal, de a ketrec felszerelései, etetők, itatók, elletők is segíthetnek a terjesztésben. Ezenkívül rühatkával szennyezett takarmány és a gondozó is terjesztheti.

Tünetek: A fülkagyló belső felületén és a hallójáratban is vastag, lemezes, néha többrétegű hámlemezek vagy zsírosan tapadó pörkök jönnek létre. Ezek a hallójárat bőréhez erősen tapadnak, csak erőszakos beavatkozással távolíthatók el. Ezek alatt nedvedző, vérző felület marad vissza, melyen atkák ezrei láthatók. Gyakori szövődménye lehet a fülrühösségnek a középfülgyulladás és a gennyes agyburokgyulladás.

Kezelés: Sikeresen kezelhető hatékony készítményekkel. A kezelést érdemes az egész állományon alkalmazni és 7-10 nap után megismételni.

Megelőzés: Megbízható, atkamentes helyről vásároljuk a tenyésznyulainkat.

Bolha

Házinyulaknál viszonylag ritkán megállapított bántalom. Élősködő: Spilosyllis cuniculi a házinyúl bolhája, mely csak ideiglenesen, vérszívás céljából tartózkodik az állaton. A nyúl a bolhát sajnos akár az előrecsomagolt szénától is megkaphatja - persze ez nem gyakori -, de nem szükséges fertőzött területre vinni a nyuszit ahhoz, hogy ez az élősködő megtelepedjen benne.

Bolha

Tünetek: A súlyos bolhásság tünetei fiatal állatokon figyelhetők meg. Az állat nyugtalan, bőrén helyenként szúrásnyomok találhatók. Az állat többet vakaródzik, mint eddig. Feltűnően, hirtelen kap a bundájához. Ha belefújunk a szőrébe akkor láthatjuk a bolhák ürülékét, ami kis mákszemhez hasonlít. (Érdekessége a bolhaürüléknek, ha vizet csepegtetsz rájuk, akkor lilás színt vesz fel a víz, mintha hipermangánt szórnánk bele. Sokan a fehér felületekre járó házi kedvencnél - például, ha a kádba jár inni - erről veszik észre, hogy bolhás az állat.) Ha már elszaporodtak a bolhák, akkor akár magát az állatot is láthatjuk futni a szőr tövénél.

Megelőzés: Léteznek megelőző és gyógykezelő készítmények. Ezeket a tünetek súlyosságától függően az állatorvos írja fel. A megfelelő higiénia, - mint minden betegség esetében - kritériuma a megelőzésnek. Ilyenkor a megfelelő bolhairtóval kezeljük az állatot. Majd egy alapos fürdetés sem árt ilyen esetben. A ketrecét is kezelni kell a megadott bolhairtó szerrel. Majd egy hét múlva megismételni az egész folyamatot - ekkor azonban már nem kell a nyulat megfürdetni. Így a lerakott petékből kikelő bolhákat is el tudjuk pusztítani.

Vissza az oldal tetejére

Gyógyszer beadás

A beteg állatok gyógykezelésénél arra kell törekedni, hogy az előirt mennyiségű gyógyszer teljes biztonsággal bekerüljön a nyúl szervezetébe. A legbiztosabb módszer, ha a gyógyszert injekció formájában juttatjuk a szervezetbe.

A gyógyszerbeadás másik lehetősége, amikor a készítményt takarmányba keverve kínáljuk az állatnak. Ez különösen hobbyként tartott nyulaknál biztonságos módszer, ahol a gazda figyelemmel tudja kísérni hogy kisállata biztosan elfogyasztja a kívánt táplálékot. Hátránya azonban, hogy a legtöbb betegség étvágytalansággal jár, azonkívül egyes készítményeknek kellemetlen íze vagy szaga van, ezért az állatok nem akarják elfogyasztani. Tehát ez csak akkor alkalmazható, ha az állatok étvágya kifogástalan.

Gyógyszer beadás

Megbízható eljárás, ha a folyékony, vagy por alakú gyógyszert ivóvízbe (esetleg kamilla teába) keverjük és adjuk az állatok elé, mert a beteg nyúl rendszerint szomjas, így a folyadékot szívesebben elfogyasztja. Folyadékba kevert gyógyszer esetén a hibahányadot csökkenthetjük azzal is, ha a készítményt szemcseppentő, vagy kanál segítségével a száj foghíjas részénél juttatjuk be az állat szájába.

Vissza az oldal tetejére

Az oldalak bármilyen tartalmi elemének felhasználásához a szerző előzetes írásos engedélye szükséges! ©2008